Dentálhigiénia

FOGÍNYGYULLADÁS TÜNETEI

Rengetegen küzdenek fogínygyulladással, mégis csak nagyon kevesen fordulnak vele szakemberhez. Ezért fontosnak tartom hogy szóljak pár mondatot ennek veszélyéről, kockázatáról. A fogínygyulladás  tünetei közé tartozik elsőként, a fogmosáskor észlelt fogínyvérzés. Az egészséges íny halvány rózsaszín és nem vérzik. Hosszú távon csak az egészséges, erős íny képes fogaink számára megfelelő tartó szerkezetet biztosítani. A fogíny tartós gyulladása a fogágy gyulladásához vezethet, amely végső fázisában akár a fogak elvesztését is eredményezheti. Elsődleges problémát a szájban lévő baktériumok túlzott elszaporodása jelent. Ezek, nem megfelelő tisztítás következtében egybefüggő (plakkot), fogkövet eredményeznek, melyet ha nem távolítanak el (már csak szakember tudja eltávolítani professzionális eszközökkel), az előzőekben említett fogínygyulladás tüneteit okozzák. Legnagyobb kockázati tényezőkkel rendelkeznek:

-A dohányosok- mert az ő szöveteikben lassabb a véráramlás, és a nyálelválasztás is csökken.
-A stresszes életet élők-mert gyakrabban fogyasztanak szénhidrát tartalmú ételeket, melyek táplálják a szájban élő baktériumokat.
-A kismamák- mert hormonháztartásuk hatalmas átalakuláson megy keresztül, és ezáltal ínyük sokkal érzékenyebb a kórokozókra.
-Az 50 éve felettiek- mert a kor előrehaladtával a gyulladásos betegségek gyakorisága megnövekszik.
-A cukorbetegek- a cukorbetegség és a fogágy betegség összefüggenek,a fogak korai elvesztésének kockázata is jelentős.
-Az implantátummal rendelkezők- mert ezek felületén könnyebben megtapadnak az ételmaradékok, ezáltal a baktériumok könnyen okozhatják a környező szövetek gyulladását.

A fogszabályozó elemeinek, bracketeknek a tisztítása nehézséget okozhat a kezdetekben. Azonban nagyon fontos, hogy megfelelő legyen a szájhigiénéd a kezelés alatt, ezért érdemes a fogtisztításra kicsivel több időt szánnod. Sem a fogszabályozó elemei, sem a ragasztó nem károsítja a fog anyagát, de ha nem tudod megfelelően tisztítani a fogaidat, akkor ételmaradék halmozódik fel a bracketek körül, és az ínyszélen ami fogszuvasodást és ínygyulladást okozhat. Hogy ezt elkerüljük, ajánlatos fogat mosni lehetőség szerint naponta 3-szor vagy minden étkezés után mert bármit eszel, az beleragadhat a fogszabályozódba.

Mit tehetünk ellene? Hogyan előzhetjük meg?
Fogorvos vagy szájhigiénikus szakember rendszeres látogatása alapvető fontossággal bír, de ezen felül napi kétszer minimum két percig mossunk fogat, puha sörtéjű fogkefével (ajánlanám a Curaprox ultra soft fogkefét, melyet patikákban lehet kapni, valamint a Parodontax fogkrémet, amely speciálisan e célból lett fejlesztve, az íze elég sós, de nagyon hasznos) Használjunk ezek mellé fogköz tisztító kefécskét ( drogériákban is kapható, ezen a néven, olyan mint az üvegmosó kefe csak piciben, hogy az egyébként elérhetetlen helyeket is kiválóan el tudjuk érni). Kiegészítésképp pedig mindezek után öblögessünk szájvízzel, (lehetőleg klórhexidin tartalmúval pl.: Corsodyl) harminc napon át naponta 2x ( túlzásba ne vigyük mert a fogakat is elszínezheti, ill. ismerjük a mondást, miszerint kis mértékben gyógyszer… )

Étkezés során a szájüregben savas kémhatás jön létre, ennek oka lehet a bevitt tápanyag magas savtartalma, illetve a fogfelszínen lévő baktériumok savtermelése. Mindezek hatására a kemény fogzománc átmenetileg puhább lesz és ásványi anyagok oldódnak ki belőle. Ha a saverózióhoz mechanikai sérülés (fogfelszínek fogkefével való megsikálása) társul, akkor az jelentős fogkopáshoz vezethet. Veszélyeztetett csoportba tartoznak azok, akik a savas  italokat lassan kortyolgatják, sokáig szájukban tartják, akiknek étrendjében jelentősen előfogrulnak savas ételek (pl: naponta fogyasztanak gyümölcsöt), akik közvetlenül étkezés után és erősen mosnak fogat, és bizonyos megbetegedésben szenvedők (reflux, bulimia). A saverózió tünetei közé tartozhat a fogak túlérzékenysége forró vagy hideg ételek és italok fogyasztásakor; a fogak éleinek legömbölyítettsége, a zománc látható elvékonyodása. A későbbi szakaszokban a fogak elszíneződése fokozódhat; a rágóélek áttetszővé válhatnak; apró repedések jelenhetnek meg a fogak élein; és apró bemélyedések a rágófelületeken. A saverózió hatásai visszafordíthatatlanok, és előrehaladott esetben fogászati kezelésre lehet szükség a fogak alakjának és megfelelő működésének helyreállítása érdekében.

Tennivalók a saverózió elkerülésére:
1.) Ne mosson fogat közvetlenül savas ételek vagy savas italok fogyasztását követően – a legjobb várni vele legalább fél órát.
2.) A savas italokat gyorsan nyelje le – ne “öblögessen” velük, ne tartogassa őket a szájban. Igyon pl. szívószállal.
3.) Válasszon alacsony dörzsölő hatású, nem savas kémhatású és maximális fluoridtartalmú fogkrémet (pl: Sensodyne Pronamel).

A fogápolást tehát ne közvetlenül étkezés után végezzük, hanem fél óra elteltével, és naponta legalább kétszer alaposan tisztítsuk meg fogainkat. A megfelelő fogkefe és fogkrém birtokában lehetőségünk nyílik arra, hogy fogainkat hatékonyan ápoljuk, ám ehhez a fogmosás technikáját is ismernünk kell.

Segítséget jelenthetnek azok a fogászati prevenciós kezelések mely során egy  alapos  professzionális tisztítás után lokális védelmet nyújtó pasztákkal, gélekkel, ecsetelőkkel kezeljük a károsodott fogfelszíneket.

A fogkő felülete alkalmas felszín a lepedék (plakk) fokozott megtapadásához. A plakkban található baktériumok olyan toxint termelnek, melyek a környező szövetek károsodásához vezetnek. Így vérzéssel járó fogínygyulladást, majd csontpusztulást okoz, melynek következménye a fogak idő előtti elvesztése. A fogkő eltávolítás, azaz a depurálás során a fogak íny feletti és íny alatti felszíneiről mechanikai eszközökkel- ultrahangos depurátorral- eltávolítjuk a lepedéket és a fogkövet. A depurálás célja az ínygyulladás megszüntetése, a gyulladás következtében létrejövő tapadásveszteség további előrehaladásának megállítása azáltal, hogy a gyulladásért felelős baktériumokat eltávolítjuk. A polírozás során eltávolítjuk a fog felszínéről a különböző lerakódásokat és elszíneződéseket. Az intraorális homokfúvás során nagy nyomású vízsugárral abrasív anyagot (Ca-bikarbonát, Na-bikarbonát-oldatot) fújunk a fogfelszínre, mely különböző ízesítésével (nálunk citromos), kellemes ízélményt hagy maga után, amellett, hogy igen nagy haszna van a szájhigiénés kezelésekben. Segítségével a nehezen megközelíthető behúzódások és barázdák is megtisztításra kerülnek, valamint a makacs elszíneződések is eltűnnek.

A fogak egymás felé néző felszínüket, az un. fogközöket fogselyem nélkül megtisztítani nem lehet, legyen bármilyen jó is a fogkefénk. A fogközökben tartósan megtelepedő lepedék fogszuvasodást okoz, ami szabad szemmel sokszor nem is látható, csak a fogfájás hívja fel a figyelmünket, hogy valami nincs rendben. A fogselyem egy nagyon egyszerű, de nagyon hasznos segédeszköz. Használatát nem nehéz elsajátítani, csak egy kis türelem és gyakorlás kell hozzá. Ha sikerült elsajátítani a mozdulatokat, akkor fogmosás után még kb. öt percet vesz igénybe a fogközök tisztítása fogselyemmel. Ha valaki úgy érzi, hogy nem sikerül rátalálni a helyes technikára nyugodtan kérjen segítséget a fogorvosától vagy egy klinikai fogászati higiénikustól. Fontos a fogak közötti rések tisztítása, hiszen ezeken a helyeken alakul ki a fogszuvasodás, és később a fogbetegségek anélkül, hogy észrevennénk. A plakk eltávolítása leghatékonyabban az új generációs fogköztisztító kefékkel lehetséges, amelyek egyszerűen és gyengéden tisztítanak. Mindennapi használatukkal, néhány nap alatt egyértelműen csökkenthető az ínyvérzés és a kellemetlen lehelet. Javaslat: Minden nap használjunk fogköztisztító kefét, minden két fog közötti résben, egyszer betolva és egyszer kihúzva. A kefét nem kell többször ki-be mozgatni. Valamint a helyes szájápoláshoz nem csak a fogak, a nyelv tisztítása is hozzátartozik. Lehet hogy ez sokakat meglep, de nagyon fontos hogy minden fogmosás után a nyelvünket is megtisztítsuk, mert az itt megtelepedő lepedék, fogszuvasodásra hajlamosító mikroorganizmusoknak ad átmeneti otthont. A lepedékes nyelvű emberek hajlamosabbak a fogkövességre is, ami pedig számos további szájüregi megbetegedésre hajlamosít. Ezért fontos a rostdús táplálkozás, a rágás, minél több rágható és nem pedig pépes étel fogyasztása, pl: kenyérhéj, húsok stb. A nyelvtisztítás történhet fogkefével, illetve gyógyszertárakban kapható, kimondottan erre a célra fejlesztett nyelvtisztító ,,lapátkával,,. Ezeket mindig hátulról előre felé haladva, sepregetve, végighúzva használjuk, a nyelv kétharmadától kezdődően. Hányingereseknek nehezebb lesz, javaslatom, hogy orron át vegyük a levegőt, sokat segít.

Tejfogak
Normál esetben a gyerekeknek 20 tejfoguk van, melyek a koponya növekedésével egy időben cserélődnek megfelelő méretű és számú (32 db) maradó fogazatra. Fogzáskor a babák köztudottan nyűgösek, nem tudnak aludni, sokat sírnak. A fogzás nagyjából 5 hónapos kortól 12-14 hónapos korig tart folyamatosan. Általában amikor az egyik helyen jön a fogacska, más helyen is érzékennyé válik az íny, mert azon a részen is készülődik a fog. Ilyenkor a kicsinek gyakran hőemelkedése lehet, és a szervezete kevésbé ellenálló a különböző betegségekkel szemben. Vannak akik fájdalom csillapítót is adnak ebben az időszakban a gyermeknek, sokszor használják előszeretettel a Nurofen-t vagy a baby Panadolt, azonban ezeket nem szabad folyamatosan adni, mert a paracetamol és az ibuprofen tartalmú készítmények kikészítik a kicsi gyomrát. Éppen ezért ha már fájdalmat szeretnénk csillapítani, mindenképpen valamilyen homeopátiás készítményt részesítenék előnyben, a Viburcol kúp például fájdalmat és lázat is csillapít.

Maradó fogak
Mielőtt bármelyik tejfog kihullana, a pici szájában először megjelennek az ún. 6-osok, azaz az első nagyőrlő fogak, amelyek már rögtön maradó fogak! Azért hangsúlyozom ennyire hogy ők már maradóak, mert sok szülő azt gondolja, hogy nem esett ki előtte erről a helyről semmi, ezért ezek is biztosan tejfogak, de ez nem így van. Ezért fokozottan oda kell figyelni ezeknek a fogaknak a helyes tisztítására, hiszen az lenne a cél, hogy egész életünkön át meg tudjuk őket tartani. Éppen e célból javaslom ezen fogak barázda zárását, legkésőbb az előtörésüket követő fél éven belül. Nagyon fontos hogy épek legyenek még a barázdái, ezért a záros határidő. Ezután következnek a metszőfog váltások először alul, majd felül. 8 éves kor körül, minden tej metsző maradóra cserélődik. 9 éves kor után, körülbelül 11 éves korig váltanak a kisőrlők, majd a szemfogak. A második nagyőrlő fogak azaz a 7-esek, olyan 14 éves kor körül törnek elő, az ő helyükön sincsenek előtte tejfogak. A bölcsesség fogak, normális esetben ( ha nincsenek akadályoztatva), 18 és 22 éves kor körül várhatóak.